Hajdúszoboszló város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Hajdú-Bihar megye
Kistérség: Hajdúszoboszlói kistérség
Lakosság: 23 fő
Terület: 238.7 km²
Népsűrűség: 0,1 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 52

Története

Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, melyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.

A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést. Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).

A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy próbafúrás során olaj vagy gáz helyett csupán meleg víz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott.

A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.

Látnivalói

A I. világháborús magyar hősök emlékműve A Bocskai István-szobor

Hajdúszoboszló Magyarország egyik legfontosabb turisztikai állomása. Ez a fürdőnegyedének, illetve a belvárosának köszönhető.

Fürdőnegyed

A fürdőpark impozáns főbejárata mellett található Pávai Vajna Ferenc, a gyógy- és termálvíz megtalálójának a szobra. A szökőkút mellet található a millenniumi emlékmű, az úgynevezett Harangház. Az emlékművet csaknem ötven harang alkotja. A Harangházat három fából készült alkotás is körbeveszi, amelyek a Turulmadár, Életfa, Csodaszarvas neveket viselik.

A fürdőpark Közép-Kelet Európa legnagyobb üdülőhelye, amely egy strandból, egy uszodából és egy aquaparkból áll. A strandot vendéglők veszik körbe. Az idősebbek körében a legnépszerűbb a termálvizes medencék. A fiatalabbak között a mesterséges hullámverés, a mediterrán tengerpart a népszerűbb. A strandon egy gyorsúszó medence, egy halastó és a kisgyerekek számára kialakított medencék, játszóterek is találhatók. Az aquaparkba külön lehet jegyet váltani. Felejthetetlen kikapcsolódást nyújt a legfiatalabb gyerekektől az idősebb generációkig.

Belváros

A belváros a fürdőnegyedtől nem messze található. A sétálóutca mellett vendéglők, boltok találhatók.

A belváros kimagasló épülete a Kálvin-téri református templom, amely 15. században épült erdetileg gótikus stílusban, de 1711-1717 között történt felújításkor barokk stílust használták fel. A templombelső egésze klasszicista ihletettségű, legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. A templom előtt áll az I. világháborúban elesett magyar hősök emlékműve.

Az úttest másik oldalán a római katolikus felekezet temploma áll, amelyet Szent László tiszteletére emeltek. A barokk stílusú templom belső freskóit, amely Árpádházi Szent Erzsébet cselekedeteit mutatja be, az 1930-as években, Takács István festette. Az épület előtt feszület áll.

A belváros egyik legrégibb vendéglőjének az épülete előtti téren Marton László alkotása, a Bocskai Istvánt ábrázoló lovasszobor áll.

A Fazekas ház a református templom mellett lévő erődfaltól mintegy 500 méterre északra, a Közgazdasági Szakközépiskolával szemben, az egykori falunak hatalmas mészkőtömbökből épült templomának helyén található nádfedeles emlékháza. Itt található a település egyetlen folyamatosan újuló, ám mégis évszázadokat átölelő, élő népművészeti kiállítást magába foglaló emlékháza.

A Bocskai Múzeum a róla elnevezett utcában található. A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres fedett színben a környéken egyedülálló látványosságnak számít a mezőgazdaság-történeti kiállítás, amely a 19-20. század fordulójának technikai eszközeit vonultatja fel. Az udvar másik különlegessége az Oborzil Edit-Jeney Tibor művészházaspár által különleges technológiával, alumíniumból készített harangok együttese. A Múzeumi Galéria múzeum részegysége. Cseh Gusztáv és Szombati László művészi örökségét mutatják be.

A népesség alakulása

Év Lakosság (fő) 1870 12 269 1890 14 858 1900 15 451 1910 16 093 1920 17 722 1930 16 982 1949 18 541 1970 22 003 1990 23 891 2000 24 228 2001 24 065 2002 23 874 2003 23 951 2004 23 857 2005 23 827 2006 23 867

Hajdúszoboszló híres szülöttei

Csokonai Vitéz Gizella (1894. július 29. – 1965. április 5.)
Fehér Gábor (1893. április 27. – 1944. december 1.)
Gönczy Pál (1817. december 26. – 1892. január 10.)
Hőgyes Endre (1847. november 30. – 1906. szeptember 9.)
Hőgyes Ferenc (1860. március 2. – 1923. február 6.)
Hűse Károly (1940. február 5. – 1978. május 28.)
Kecskeméthi Balázs hajdúhadnagy (1625/1630. – 1660.)
Kenézy Gyula (1860. január 4. – 1931. november 26.)
Kovács Máté (1906. november 11. – 1972. augusztus 29.)
Miskolczi László (1923. október 16. – 1988. július 7.)
Oborzil Edit (1921. augusztus 8. – 1996. február 19.)

Testvérvárosok

Bad Dürrheim, Németország
Dicsőszentmárton, Románia
Kezmarok, Szlovákia
Krynica, Lengyelország
Luhacovice, Csehország
Palanga, Litvánia
Valkeakoski, Finnország
Zyrardow, Lengyelország

Következő községek

További községek